Termőföld hasznosítási kötelezettségének szabályai

Termőföld hasznosítási kötelezettségének szabályai

Mit jelent a termőföldre vonatkozó hasznosítási kötelezettség?

Milyen szankciója, és további következményei lehetnek a mulasztásnak?

A napokban adtak hírt arról, hogy az egész országban elrendelték a határszemle ellenőrzéseket.

Az Agrárminisztérium közleményéből az is kiderül, hogy a határszemlét a kormányhivatalok munkatársai végzik és elsősorban a hasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.

De mit is jelent pontosan ez a hasznosítási kötelezettség?

Mi a szankciója, ha valaki gondozatlanul hagyja a földjeit és van-e bármilyen következménye a mulasztó személy későbbi földszerzéseire? Dr. Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkárának összefoglalója.

A jogszabály az ország összes termőföldjére előírja, hogy azt a földhasználónak hasznosítania kell.

Ennek a kötelezettségnek kétféle módon tehetünk eleget:

(1) a művelési ágnak megfelelő termeléssel, vagy

(2) amennyiben termelést nem folytatunk, akkor legalább a gyomnövények megtelepedésének és terjedésének megakadályozásával.

Földvédelmi szempontból tehát nincs termelési kötelezettsége a földhasználónak, hiszen a kultúrállapot fenntartásával is eleget lehet tenni a hasznosítási kötelezettségünknek, de a terület gondozatlanul hagyása, a gyomnövények elterjedése már minden esetben jogsértőnek minősül!

Szőlő vagy gyümölcsös művelési ág esetén viszont szigorúbbak a szabályok, hiszen amennyiben a tulajdoni lapon ezek bármelyike van feltüntetve, akkor mindenképp termeléssel kell eleget tenni a hasznosítási kötelezettségnek, nem elegendő a gyomnövények kiirtása.

A földhivatal általában helyszíni ellenőrzéssel állapítja meg, hogy az adott területen a földhasználó nem tett eleget a hasznosítási kötelezettségének.

A kormányhivatal először csak felszólítást küld a földhasználónak, ennek elmaradása esetén viszont már földvédelmi bírságot szab ki vele szemben.

A földvédelmi bírság összege ebben az esetben a föld ingatlan-nyilvántartás szerinti aranykorona értékének kétezerszerese, azzal, hogy a bírság összege nem lehet kevesebb 20 000 forintnál.

Fontos az is, hogy a bírság ismételten is kiszabható a mulasztóval szemben! 

Fontos az is, hogy a bírság ismételten is kiszabható a mulasztóval szemben! 

A földvédelmi bírságot a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználóval szemben kell kiszabni.

Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezővel szemben kell kiszabni.

Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, vagy az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság megfizetésének a kötelezettsége a földhasználókat vagy a tulajdonosokat, illetve haszonélvezőket egyetemlegesen terheli.

Érdekes kérdésben hozott döntést a Kúria, mikor azt vizsgálta, hogy vajon a földhasználónak vagy a területalapú támogatás igénylőjének kell megfizetnie a bírságot (hiszen például a jegyzői igazolással rendelkező személy is igényelhet területalapú támogatást.

A Kúria a határozatában kifejtette: nincs jelentősége annak, hogy ki igényli a támogatást, a földvédelmi bírságot a bejegyzett földhasználóval szemben kell kiszabni (A kúriai döntés száma: Kfv. 38007/2018/13).

Amennyiben valakivel szemben jogerős földvédelmi bírságot szabtak ki, az 5 évig nem szerezhet termőföldet, sem tulajdonjogot, sem használatot.

Ezen túl, területalapú támogatást sem fizetnek arra a területre, amely nincs kultúrállapotban tartva (termelés hiányában is legalább a gyomnövények irtását el kell végezni).

A Kúria egy 2018-as döntése pedig az állattartók számára lehet érdekes, amelyben a bíróságok azt vizsgálták, hogy vajon földvédelmi bírságot kell-e kiszabni abban az esetben, ha egy legelő művelési ágú területen felépítményt húznak fel az állatok számára.

A Kúria döntése alapján egy állattartási célú felépítmény elhelyezése egy legelőn a termőföld más célú hasznosításának minősül, amelyhez már a földhivatal engedélye szükséges.

Ilyen engedély hiányában a hatóság jogszerűen kötelezi az állattartót az eredeti állapot helyreállapítására és egyúttal a földvédelmi bírság kiszabására (a kúriai döntés száma: Kfv. 37378/2018/5).

Forrás: VG

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük